Ajándékozási szerződés: ingatlant, vagyoni értékű jogot és ingóságot érinthet.

Ajándékozó utólag megtagadhatja a teljesítést, ha bizonyítja, hogy a saját körülményeiben vagy a Megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be a szerződés megkötése után, ami miatt a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Ingóság:

Az Ajándékozó a dolog tulajdonjogát ingyen átruházza, a Megajándékozott a dolgot átveszi, vagyis az ajándékozást elfogadja.

Ingatlan:

Ingatlan ajándékozásakor az Ajándékozó az ingatlan tulajdonjogának átruházása mellett köteles a dolog birtokának az átruházására is, vagyis az ingatlant birtoba adni.

Speciális eset: Kiskorú részére

Ajándékozhatunk természetesen kiskorú részére, ilyenkor lehetőség van arra, hogy az ingatlan ajándékozásával egyidejűleg a Megajándékozó javára a holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítsunk.

Amennyiben az Ajándékozó személye nem azonos a kiskorú törvnyes képviselőjének a személyével (például nagymama, nagypapa az Ajándékozó), akkor az ajándékozási szerződést a kiskorú mindkét szülője aláírja és a gyermek nevének is feltüntetésre kell kerülnie a szezrődésben.

Bonyolultabb a helyzet, ha az Ajándékozó az egyik szülő, mert ilyenkor a szülő az egyik oldalon Ajándékozó, a másik oldalon a gyermek törvényes képviselője, ez pedig érdekütközést eredményezhet, ezért a szerződés aláírása előtt a bíróságon a kiskorú részére külön képviselő vagy gyám kirendelését kell indítványozni, ami miatt az eljárás egy normál eljárásnál sokkal időigényesebb.

Ha a kiskorúnak szánt ingatlan nem tehermentes, az ajándékozási szerződés érvényességéhez mindenképpen szükség van a gyámhatóság jóváhagyására.

Ingatlan, vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke:

Általános mérték: 18%. (Nem ingatlan ajándékozása esetén!)

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén: 9%.

Ajándékozási illeték alóli mentességre néhány példa:

• Ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;  Fontos! A jogszabály alapján rokonnak a felmenő és a lemenő családtagok -anya, apa, nagymama, nagypapa, dédmama, dédpapa, gyerek, unoka, dédunoka- minősülnek.
  Tehát, amennyiben testvér, unokatestvér, nagynéni, nagybácsi, keresztapata, keresztanya, kereszttestvér részére történik az ingatlan vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása, akkor “családi alapon” nem hivatkozhatunk illetékmentességre.

• Házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés;
• Osztalékra vonatkozó követelés elengedése
• Lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a Megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A Megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;